A június 5.-i hétvégén Erdődámoson jártam, a nagyváradi Cristal barlangászklub tagjaival. Külön köszönet Pötyinek a meghívásért. A kirándulás célja egy Munau nevű víznyelő kitakarítása volt, mely a falu bejáratához nagyon közel található.
Még útközben megnéztük a Pascalau aknabarlang bejáratát,
mely egy dombtetőn található, miután mindent rendben találtunk továbbmentünk Dámosba. A víznyelő barlang egy kis patak vizét nyeli el és miután a mélyben eltűnik, pár kilométerrel lejjebb tör a felszínre egy karsztforráson keresztül. Ezt a megfestett víz követésével sikerült megállapítani.
A gond csak az volt, hogy a víznyelő bejárata teljesen el van tömődve hordalékkal és a patak által odahordott szeméttel. Ez már évek óta így van és ha jól tudom nem is igen járt még senki a barlangban. Ezt szerettük volna önkéntes munkával előre segíteni, ezért nekiláttunk heten kitakarítani a barlang bejáratát, a víz mostanra egy másik nyíláson keresztül folyik be a barlangba így az elzáródott bejáratot szárazon találtuk.
Egy kis reggeli után neki is fogtunk a munkának. Rengeteg műanyag palack, töméntelen szémét, vaslábos, cipők, csizmák, kábelek, rongyok, megint csak palackok, törött üvegek, megszáradt iszap - ezekkel kellett megküzdenünk. A járat kb 2 méter széles, a tetejét egy teljesen lapos sziklaréteg képezi. A magasságát nem ismerjük, mivel csak annyira ástunk le, amennyi feltétlenül szükséges volt az előrehaladáshoz.
Jó három órányi munkával sikerült kicsit előrehaladni, a kihordott földből pedig elkezdtünk egy gátat építeni, hogy egy esetleges következő eső és árvíz ne hordja be újra a már kiásott cuccot. tartottunk egy ebédszünetet, mert elég fárasztó volt az ásás és a kihordás, és eléggé meg is éheztünk a munkában. Ebéd után már eléggé elment a kedvünk a munkától, de azért még vagy két óra hosszát folytattuk.
Erőfeszítéseink eredményeképpen a barlang szájától sikerült kb 7 métert behatoljunk, ez pedig minusz két-három méterrel lejjebb is vitt minket. A vége felé már eléggé fáztunk, ez a nedves, nyirkos levegőnek volt köszönhető, illetve a munkaterületen lévő 12-13 fokos hőmérsékletnek. A dugót még nem sikerült teljesen kiásni, de biztató a dolog és egy következő alkalommal folytatva lesz az ásás egy szép barlang reményében.
Dámos gyönyörű helyen fekszik, külön megcsodáltuk a festői táj szépségét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése